A Danubeparks WILDIsland által RS104-es névre keresztelt folyami sziget a szerbiai Gornje Podunavlje Természetvédelmi Rezervátumban. Két jóval nagyobb sziget-testvére közé beszorulva, alig fél hektárja ellenére kincset ér az érintetlensége révén. Jelenlétünk hatása a Duna mentén értékké emeli már akár az ilyen parányi élőhelyfoltokat is.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam. Az első reggelen sikerült megörökíteni a folyót, de a másodjára a köd keresztülhúzta a számításaimat. Viszont teremtett egy teljesen új helyzetet. Így lett nevéhez méltó a hely. Ott, valahol a gomolygó füstszerű köd alatt kavarog, kanyarog titokzatosan a vad víz, mint egy üstben, katlanban. A meredek mészkő sziklafalak 150 méternyire szűkítik, cserébe ezért viszont 82 méter mély a víz- ez a világ legnagyobb folyómélysége.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam. Az első reggelen sikerült megörökíteni a folyót, de a másodjára a köd keresztülhúzta a számításaimat. Viszont teremtett egy teljesen új helyzetet. Így lett nevéhez méltó a hely. Ott, valahol a gomolygó füstszerű köd alatt kavarog, kanyarog titokzatosan a vad víz, mint egy üstben, katlanban. A meredek mészkő sziklafalak 150 méternyire szűkítik, cserébe ezért viszont 82 méter mély a víz- ez a világ legnagyobb folyómélysége.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Közismertebb nevein ez a hely a Vaskapu vagy Kazán-szoros. A két ország mezsgyéjén, Európa leghosszabb szurdokában szűkül össze az addigra hatalmasra duzzadt folyam.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
A Duna Szerbia és Románia között. Itt, a szerb oldalon a Djerdap Nemzeti Park terül el partján, szemben pedig a romániai Vaskapu Természetvédelmi terület. Igazi vadvilági paradicsom ez. A környező erdőkben, sziklákon farkas, hiúz, medve, sőt zerge is él. Helyettük (nem mintha lett volna más választásom) a nemzeti park varázslatos erdőjét, páfrányait fotóztam.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
Belgrád megmutatta, hogy a természetfotózás semmivel sem könnyebb egy nagyvárosban, mint a természetben. Szerbia fővárosában, konkrétan két folyója, a Száva és a Duna szigetein éjszakázik telente a a kis kárókatonák világpopulációjának 4-5%-a, nagyjából 5-6 ezer egyed. Ezekből látható a fotókon néhány száz példány, miattuk utaztam ide, hogy a DiverseDanube részére dokumentáljam a helyzetüket. Teljesen ismeretlen és szokatlan körülmények, nagy forgalom, nagy távolság, hideg szél, napnyugta környéki és utáni kevés fény…minden adva volt az elég gyenge fotókhoz. De talán így is van némi mondanivalójuk. A világ legnagyobb városi kis kárókatona állományának sorsa bizonytalan, főleg a vízpartok beépítése és az utolsó fűzfaligetek likvidálása miatt.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
Az ember és természet védelme egyben is működik, ha van rá akarat! Íme a példa! A németországi Blochinger Sandwinkel Természeti Rezervátum és szigetei a Duna helyreállított felső szakaszán. A Duna egykor itt is erősen meanderezett, oldalazott. A 19. században kiegyenesítették a kanyarokat az itt épülő vasútvonal, valamint a folyó feletti nagyobb kontroll érdekében. Aztán 1991 és 1993 között régi topográfiai térképek alapján elvégzett renaturálási munkálatok során egy kanyart hoztak itt létre, amelynek környékén a víz természetes eróziós és lerakó munkája révén kavicsos szigetek alakultak ki, melyeket mára benőtt a természetes növényzet. A rezervátum 1996-ban létesült, 22 hektáron fekszik. A Duna a dinamikájának köszönhetően egy dinamikus, jellemző vízi tájat épített ki, ahol az azt követő szukcesszió különféle élőhelyeket hozott létre. Ma 65 madárfaj otthona, amelyek közül 33 veszélyeztetett, a Vörös listán is szerepelő faj. Ezt az intézkedés az Integrált Duna Program projektje volt. Célkitűzésük kettős volt: a Duna élőhelyeinek megőrzése, valamint a környező települések árvíztől való megóvása.
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
Sigmaringen városa Németországban főleg a kiválóan megőrzött váráról ismert. A Duna itt, a felső folyásán keskeny folyamként kanyarul egyet a város körül. Két sziget is van itt a folyón, a DE0129 és a DE005 a Danubeparks Network of Protected Areas által számbavéve. Csupán néhány négyzetméteresek, ám az utóbbi évek megőrzésükre irányuló intézkedésekből is látható, hogy mennyire fontosak az ilyen talpalatnyi helyek a vízi világ, mint például a vízimadarak számára. A szigeteken szárcsák és hattyúk is tartózkodnak
A Sajó a Duna vízgyűjtőjének egyik jelentős folyója. A fotókon természetesen lefűződött vagy mesterségesen átvágott kanyarulatai láthatók Kazincbarcikánál. Holott a múltban volt igyekezet a folyó megzabolázására, ennek azonban jelentős része csupán terv maradt. Ha kiépültek is szabályozó művek, azok egy részét a folyó lerombolta. Ennek köszönhetően a folyó csak részben szabályozott, sok helyen a mai napig a maga módján tudja építeni kanyarulatait, megőrizte vadregényes mivoltát. A nagy mértékű szennyezést azonban a Sajó sem tudta elkerülni. Szlovákiában egykor papírgyárak, Magyarországon a nehézipar károsította. Ám vizének minősége - eltekintve a 2022-ben Alsósajónál történt katasztrófától – az utóbbi évtizedekben sokat javult. 223 km hosszan folyik Szlovákián és Magyarországon át, majd Tiszaújvárosnál találkozik a Tiszával.
A szunyókáló vadmalacok látványa az egyik legkedvesebb jelenet a természetben. A vaddisznók egyébként is erősen szociális lények, igényelik egymás közelségét, de a hidegebb áprilisi-májusi reggelek miatt is előnyös, ha ilyen kupacban melengetik egymást a kicsik. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
Október a vadon felett. Az ártér érintetlenebb részeinek hajnali misztikus hangulatát nehezen tudnám leírni. Viszont annál intenzívebben élem meg az ott töltött időt. Szeretek elveszni a Duna erdőiben, vagy fentről nézve teljesebb képet kapni ezekről a helyekről. Dunamenti Ligeterdők Tájvédelmi körzet.
Donaueschingen városkában, a Fürstenberg-kastélyparkban található Duna-forrás - amely köré a 19.században emeltek medencét és szoborcsoportot – inkább tömegturisztikai attrakció, amolyan „hercegi“, könnyebben elérhető helyen. 48,5 kilométerre található a Breg-forrástól, vagyis a Duna eredetétől, a jóval rejtettebb helyen lévő igazi Donauquelle-től. Donaueschingen, Németország.